Nyerő szériák véletlen sorozatokban - statisztika vs józan ész?

2012.03.08. 19:45 - Konfidencia_Kapitany

Több busz megy el az ellenkező irányba? A véletlent meghazudtolva tömbökben jönnek a jó vagy rossz lapok? Csőstül jön a baj? Mindenki egyszerre csinál neked programot, míg máskor hónapokig senki nem jelentkezik?

Sokszor érezzük, hogy valami nem stimmel a véletlennel. Azt szeretnénk most illusztrálni, hogy a véletlen viselkedése sokszor más, mint amit a naiv intuíciónk sugall. Sok hétköznapi, legendaszerű jelenség is magyarázható a véletlen érdekes tulajdonságaival is.

Lássunk először egy izgalmas példát, amivel akár fogadásokat is nyerhetünk, egy cetli papír és egy szabályos pénzérme szükséges csak.

Kérjünk meg valakit, hogy dobjon fel egy pénzérmét mondjuk 40-szer, és írja le egy papírra a fej-írás sorozatot, amit kapott. De előtte írjon egy ilyen sorozatot fejből, érme nélkül egy másik szelet papírra. A fogadás tárgya: meg fogjuk tudni mondani, hogy melyik a valódi sorozat, és melyiket írta ő. (Érdemes egyszerre pl 5 emberrel fogadni egy-egy sörben, mert így látványosabb lesz, ha mindenkivel szemben nyerünk). A titok pedig a következő, az egymás után következő csupa fej, vagy csupa írás sorozatokat kell figyelni. Az átlag ember nem "mer" túl hosszú sorozatokat írni, 2 maximum 3 fej után írást rak, mert nem tartja valószínűnek, hogy pl 7-szer fej jöjjön. A statisztika mást mond, pont az a valószínűtlen hogy ne legyenek hosszú sorozatok. Egy 50 hosszú véletlen fej-írás sorban bizony várhatóan 7-8 hosszú lesz a leghosszabb egyforma jelből álló sorozat!

A fogadáshoz elég tehát megnézni, melyik papíron vannak a hosszú sorozatok, az lesz az igazi véletlen, a másik a fejből írt, álvéletlen sorozat.

Mi ebből a tanulság? Hogy a véletlen "egyenetlen", rendetlen. Legalábbis rendetlenebb mint gondolnánk. Valahogy azt érezzük, hogy a véletlen, "pártatlan" pénzérme dobásban fejek és  írások egyenletesen váltogatják egymást, míg a valóságban bizony sok dobás alatt relatíve hosszú blokkok alakulhatnak ki. A poén az egészben az, hogy ezeket a hosszú blokkokat nem tartjuk véletlennek, valamilyen mögöttes dolgot sejtünk.

És itt térek rá a póker-paradoxonra. A látszólag véletlenül osztott lapok között egy játékosnak meglepően gyakran van jó szériája, amikor sok játékon keresztül jó lapokat kap, és persze "fordul a szerencse", és jön a rossz széria. Sokak szerint ez azt bizonyítja, hogy "nem működik" a statisztika, hiszen egyenletesen jó és rossz lapok kellene hogy jöjjenek egymást váltva. Épp ellenkezőleg! Figyeljük meg a fej-írás sorozatot! Tegyük fel, hogy a lapunk 50% eséllyel jobb mint az átlag lap, azaz nyerő, 50%-al rosszabb. Akkor pont úgy fognak a jó és rossz leosztások jönni, mint a fejek és írások, egy 50 leosztásos estén 7-8 hosszú szériák is bejönnek. Ha feltételezzük, hogy 4-5 jó lapos szériák között egy rossz lapot "elfelejtünk", vagy kivételnek tekintünk, akkor bizony az lesz az érzésünk, hogy hosszú jó és rossz szériák váltják egymást.

Nem szereted a kártyát? Azt viszont biztos tapasztaltad hogy a nem várt, ritka "véletlen" események sosem egyenletesen elosztva érkeznek, hanem csomósodva, egymás nyakában, azaz "csőstül jön a baj".

Erről a következő bejegyzésben! 

A bejegyzés trackback címe:

https://statistics.blog.hu/api/trackback/id/tr814298361

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Andie 2012.03.21. 10:56:29

Szia!
Átjöttem ide, hogy ne a Puzsér blogot szemeteljem össze.
Oda irtad ezt:

Két táskában ismeretlen mennyiségű pénz van, csak annyit tudunk hogy egyikben kétszer annyi mint a másikban. Megnézheted az egyiket (és látod hogy mondjuk 1000 ft van benne), aztán eldöntheted hogy az kell, vagy a másik.
Namost, 1/2 esélye, hogy a kisebbet választottad, azaz a másikban 2* annyi (példánkban 2000 Ft) van, és 1/2 hogy fele annyi (példánkan 500Ft) van. Azaz várhatóan (2000+50)/2 = 1250 FT-ot nyersz ha váltassz, azaz érdemes váltani. De ez igaz, akármekkora pénz is van a táskában, hiszen 50% eséllyel nyersz 2X-et. 50% eséállye 0,5X-et, azaz 1,25X-et, a választott táskában lévő pénz 1,25-szeresét nyered, ha váltaassz. Akármit is találsz a táskában, érdemes a másikat választani! Meg se kell nézni a táskát! Hogy is van ez??

(A paradox a Paradoxonok a véletlen matematikájában című könyveben van. Hasonoló érdekességeket fogok felrakni ide statistics.blog.hu/)

-----------------------
Namost vagy nem értek valamit, vagy nem jól értelemzed a dolgot.
Ugye 1, azaz egy db táskát vihetünk csak haza. Vagy az egyest, vagy a kettest.
Tehát nem igaz, hogy mindenképpen érdemes megnézni a másodikat, hisz ugyanakkora eséllyel van abban 50%-nyi összeg, mint 200%-nyi.
A levezetésedben összeadod a két táska összegét, igy jön ki az 1250 ft, ami nem helyes, mert csak egyet vihetsz haza.
Tehát ha a második táskában csak fele összeg van, akkor buktad, mert 1000 ft helyett végül 500-al távozol.
Persze ugyanennyi esélye van a dupla összegnek is, és akkor 2000-el távozol.
Az más kérdés, hogy mig az egyik esetben 500 ftot buksz, a második esetben 1000-et nyersz. Tehát többet nyerhetsz, mint amennyit veszithetsz. (ezért nem lineárisan nőnek a nyeremények a kviz-játékokban, hanem kvázi exponenciálisan, hogy csalják az embert a folytatásra)

Konfidencia_Kapitany 2012.03.21. 18:35:50

@Andie: Igen, úgy van ahogyan a végén írtad, félreérthetően írtam. Átlag 1250-et nyersz ha váltasz, 1000 helyett, ezért megéri váltani. Másképp fogalmazva többet nyerhetsz 50% eséllyel mint bukhatsz 50% eséllyel, ezért a várható nyereményed maximalizálásához váltanod kell.
A paradox ott van, hogy ezt már a táska megnézése előtt is tudhatod, azaz kiválasztod az 1-est, akkor át kell menned a 2-re. De a 2 helyett meg az 1-t kell választanod :)

Konfidencia_Kapitany 2012.03.21. 18:40:53

@Konfidencia_Kapitany:
Ja annyi még hogy 1250 nem összeadással jön ki, hanem átlagolással. (2000+500)/2 vagy másképp 0,5 eséllyel 2000-et nyersz, 0,5 eséllyel 500-at, akkor 0,5*2000+0,5*500 = 1250 a várható nyereményed. A várható nyeremény egy "képzeletbeli" átlagos nyeremény, ha jó sokszor játszanánk el ezt a takitkát, akkor az esetek felében az 1, táskában lévő összeg 200%-át, a másik felében 50%-át kapnánk, azaz átlagosan 125%-ot nyerünk játékonként. Általában ha egy játék várható értéke nagy, akkor szívesen játsszuk.

Ez egy elég általános feltételezés, nem teljesen igaz, mert feltételezi, hogy jó sokszor jászunk, és/vagy nem érdekel minket a kockázat.A paradoxon azért áll fent, mert feltételezhetjük hogy a játékot jó sokszor játsszuk. Illetve mert minden játékot így szokás kiértékelni, feltételezzük hogy a várható értéket maximalizáljuk egy játék során.


süti beállítások módosítása